A jelentéstételi törvény, más néven a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) nagy előrelépést jelent a vállalati jelentéstétel terén. Az Európai Unió 2050-re kitűzött Net Zero céljával a vállalatoknak a pénzügyi eredményeik mellett (a vállalat méretétől függő időzítéssel) teljes környezeti és társadalmi hatásukról is be kell számolniuk.

Ez a jelentéstételi törvény az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) egyik kulcseleme, amelynek célja, hogy a fenntarthatósági jelentések átláthatóbbá és az EU egész területén összehasonlíthatóbbá váljanak. Emellett növeli a megbízhatóságot is, mivel a jelentéseket külső könyvvizsgálóknak kell auditálniuk és hitelesíteniük. Ez a fokozott egyértelműség segít minden érintett félnek abban, hogy megfelelően megértse egy vállalat fenntarthatósági törekvéseit, és így megalapozottabb döntéseket hozhasson.

Az ESG szolgál alapkeretként a jelentéstételhez, és a jelentéstételi törvény a meglévő szabványokra épít, az információkat környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok szerint tagolva. A pontos mérőszámokat az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok (European Sustainability Reporting Standards – ESRS) keretrendszere tartalmazza, ha részletesebben szeretné megismerni azokat.

A környezeti hatás két fő területre terjed ki:

Termékek: Minden egyes értékesített termék esetében jelentést kell készítenie a környezeti hatásokról. Ez magában foglalja például a CO₂-kibocsátást, az éghajlati kockázatokat és a vízfelhasználást. Ezek az adatok, más kulcsfontosságú termékinformációkkal együtt, a digitális termékútlevélben lesznek láthatóak.

Vállalati szint: Ez a rész a vállalata általános működésének környezeti hatásaira összpontosít, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a termékekhez. Ide tartoznak például a céges járművek, az épületek fűtése, az irodai eszközök és a keletkező hulladék.

Társadalmi hatás: Egy szervezetnek jelentést kell tennie az esélyegyenlőségről, a tisztességes bérekről, az egészségről és biztonságról, az emberi jogok érvényesüléséről, stb. Ez nemcsak az Ön vállalatára, hanem a teljes ellátási láncára vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a tanúsítvánnyal és gyári auditokkal rendelkező ellátási láncbeli partnerek alkalmazása kulcsfontosságú a szilárd adatok szolgáltatásához, amelyek bizonyítják az etikus gyakorlatok iránti elkötelezettségét.

Vállalatirányítás: Kiemeli a vállalat elkötelezettségét a felelős vezetés és etikus működés iránt. Ide tartoznak az olyan szabályzatok és eljárások, mint a panaszkezelési mechanizmusok és a visszaélés-bejelentők védelme, amelyek biztosítják az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot minden döntéshozatali folyamatban. Emellett garantálja az egyéb európai termékjogszabályokkal – például a termékbiztonsági rendeletekkel – való megfelelést is.

A jelentéstételi törvény több szakaszban kerül bevezetésre:

2025-ben a nagy, tőzsdén jegyzett vállalatoknak, amelyek már hasonló jelentéstételt készítenek az Európai Unió korábbi, Nem Pénzügyi Beszámolási Irányelve (NFRD) alapján, 2024-es adataikról kell majd jelentést tenniük.

2026-ban azoknak az uniós nagyvállalatoknak, amelyek e három kritérium közül legalább kettőnek megfelelnek: több mint 250 alkalmazott, több mint 50 millió euró nettó árbevétel vagy több mint 20 millió euró mérlegfőösszeg, be kell számolniuk a 2025. évi adatokról.

2027-ben az EU-ban működő nagy, nem uniós vállalatoknak is meg kell felelniük a szabályoknak, és jelenteniük kell a 2026-os adatokat. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat az EU-n kívül székhellyel rendelkezik, de jelentős gazdasági jelenléttel bír az EU-ban, akkor rá is kötelező lesz a jelentéstétel. Ebben az esetben a vállalatnak legalább két egymást követő pénzügyi évben 150 millió eurónál nagyobb nettó árbevétellel kell rendelkeznie az EU-ban, vagy nagy uniós leányvállalattal, illetve jelentős uniós fiókteleppel kell bírnia, amely legalább 250 alkalmazottat foglalkoztat, és amelynek nettó árbevétele meghaladja a 40 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 20 millió eurót.

Ennek célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, és biztosítsa, hogy az EU piacán tevékenykedő főbb szereplők - függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük, átláthatóan számoljanak be fenntarthatósági hatásaikról.

Miért változhatnak ezek a küszöbértékek: Az Európai Unió „Omnibus csomagja”, amely több fenntarthatósági törvény egyszerűsítését célozza, jelenleg tárgyalás alatt áll. Emiatt a cikkben említett küszöbértékek a jelenleg hivatalosan érvényben lévő szabályokon alapulnak. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tájékoztassuk Önöket, és amint a csomag módosításai törvénybe lépnek, frissítjük ezt a szöveget!

Bár a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a törvény értelmében nem tartoznak a kötelező jelentéstétel hatálya alá, a jelentéstételre továbbra is ösztönzik őket. Ez a kiigazítás azt jelenti, hogy az EU-ban a vállalatok nagyjából 80%-ának nem kell közvetlenül megfelelnie a jelentéstételi törvénynek.

Szeretne többet megtudni a részletekről? Itt találja!